PLC be / kimeneti pontjai

Bemenetek:

%I0.0.0 esetén a

• % jelenti, hogy direkt változóról van szó (közvetlen hivatkozás).
• I jelenti, hogy bemenet (input).
• az elsõ számjegy 0 jelenti a CPU egység számát. (GM7 esetén mindig 0)
• a második számjegy 0 jelenti, hogy hányadik egységrõl van szó. Alap egység esetén 0, elsõ bõvítõ egység esetén 1, második bõvítõ egység esetén 2.
• a harmadik számjegy 0 jelenti a PLC megfelelõ bemeneti pontját.

• % jelenti, hogy direkt változóról van szó (közvetlen hivatkozás).
• I jelenti, hogy bemenet (input).
• az elsõ számjegy 0 jelenti a CPU egység számát. (GM7 esetén mindig 0)
• a második számjegy 0 jelenti, hogy a központi egységrõl van szó.

a harmadik számjegy 23 jelenti, hogy a PLC 24. bemenetérõl van szó.

%Q0.1.12 esetén a

• % jelenti, hogy direkt változóról van szó (közvetlen hivatkozás).
• Q jelenti, hogy kimenet (output).
• az elsõ számjegy 0 jelenti a CPU egység számát. (GM7 esetén mindig 0)
• a második számjegy 1 jelenti, hogy az elsõ bõvítõ egységrõl van szó.
• a harmadik számjegy 12 jelenti, hogy a PLC 13. bemenetérõl van szó.

%MW0000.01 esetén a

• % jelenti, hogy direkt változóról van szó (közvetlen hivatkozás).
• M jelenti, hogy belsõ memória (merker szó).
• az elsõ számjegy 0000 jelenti a merker szó számát. (2K - 6K-ig változtatható memória)
• %MW0000 - %MW 1023-ig terjed, 2 kByte-os beállítás esetén.
• a második számjegy 01 jelenti merker szón belül elfoglalt bit helyét.

A GM7 típusai, és bemenet / kimenet jelölései:

  G7M-DR10A központi egység esetén a bementek:   %I0.0.0   -    %I0.0.5
                                                              a kimenetek:  %Q0.0.0 -    %Q0.0.3
  G7M-DR20A központi egység esetén a bementek:   %I0.0.0   -   %I0.0.11
                                                              a kimenetek:  %Q0.0.0 -   %Q0.0.7
  G7M-DR30A központi egység esetén a bementek:   %I0.0.0   -   %I0.0.17
                                                              a kimenetek:  %Q0.0.0 -   %Q0.0.11
  G7M-DR40A központi egység esetén a bementek:   %I0.0.0   -   %I0.0.23
                                                              a kimenetek:   %Q0.0.0 -  %Q0.0.15
  G7M-DR60A központi egység esetén a bementek:    %I0.0.0   -  %I0.0.35
                                                              a kimenetek:   %Q0.0.0 -  %Q0.0.23

  Elsõ bõvítõ egység esetén a bemenetek: %I0.1.0   - %I0.1.5
                                               a kimenetek: %Q0.1.0 - %Q0.1.3

  Második bõvítõ egység esetén a bemenetek: %I0.2.0   - %I0.2.5
                                                     a kimenetek: %Q0.2.0 - %Q0.2.3

Példák:

• egy alapegység 6. bemenet jelölése: %I0.0.5 (0-val kezdjük a számolást!)
• egy alapegység 8. kimenet jelölése: %Q0.0.7
• egy alapegységhez illesztett elsõ bõvítõ egység 3. kimenet jelölése %Q0.1.2
• egy alapegységhez illesztett elsõ bõvítõ egység 4. bemenet jelölése %I0.1.3

Bemenetek, kimenetek

Hozzunk létre egy bemeneti pontot, amit közvetlen egy kimenetre kötünk és szimuláljuk le a munkánkat.

A bemenet a %I0.0.0 pont legyen „bemenet” néven.
A kimenet a %Q0.0.0 pont legyen „kimenet” néven.

Videó 1. felvételen látható Program leírása:
1. Nyissunk meg egy új filet a neve legyen „proba.prj” Ez a projekt file, *.prj ez foglalja össze az akár 100 scan programot a *.src file-okat.
2. Jelöljük ki, hogy GM7 PLC-vel dolgozunk
3. Írjuk be a PLC program íróját „Takács Zoltán” (nem kötelezõ)
4. Írjuk be a Program kommentárját: „Elsõ PLC programom” (nem kötelezõ)
5. Mivel a PLC 100 Scan programot tud egyszerre futtatni, most egyet írunk csak. Így most az elsõ scan program projekten belüli nevének azt adjuk, hogy „ALAP”
6. A Windows-on belüli file névnek pedig, hogy „proba1.src”
7. Mivel létra diagramban írjuk programunkat így a nyelvek (Language) az „LD”-t válasszuk.
8. Megjelenik a létra két szára az EDIT/ Condense menüponttal nagyítjuk a képernyõt.
9. Létrehozunk egy ponált kontaktust, egy bemenetet ami a %I0.0.0 és egy kimenetet ami a %Q0.0.0
10. Elnevezzük a %I0.0.0 „bemenet”-nek és a %Q0.0.0-t „kimenet”-nek.
11. Majd az EDIT/Variable Comment menüvel láthatóvá tesszük a kommentárokat.
12. A Project/Start szimulation menüvel szimulálhatjuk munkánkat.
13. A PLC-t „S” azaz STOP állapotból „R” azaz RUN állapotba tesszük.
14. Az egérrel a %I0.0.0 bemenetre kattintva jelet adunk a bemenetre, és a programunknak megfelelõen a kimeneten, a %Q0.0.0-án megjelenik a kimeneti jel.
15. A mûködõ PLC hátterében, a létrában, természetesen kirajzolva láthatjuk a program monitorozását.

Idõzítõ létrehozása

Az idõzítõk lehetnek:
TON – bekapcsolás késleltetés
TOF – kikapcsolás késleltetés
TP – állandó impulzus

Az idõzítõ kivezetései: IN indító feltétel, PT beállított idõérték, Q kimenet, ET a pillanatnyi idõ érték (mely tetszõlegesen felhasználható a programban). Az idõérték megadásának módjai: T#20MS (20 milisec), T#4S (4sec), T#5M (5 perc), T#3H (3 óra), T#2D (2 nap)
Egyszerre több idõegység is használható az alábbiak szerint: T#1D2H3M4S5MS (1 nap, 2 óra, 3 perc, 4 sec, 5 mili sec)
 

Hozzunk létre bekapcsolás késleltetõ idõzítõt, aminek indító feltétele a %I0.0.1, az idõ értéke legyen 3 sec, kimenete %Q0.0.1

Videó 2. felvételen látható Program leírása:
1. Nyissunk meg egy új filet a neve legyen „ido.prj” Ez a projekt file, *.prj ez foglalja össze az akár 100 scan programot a *.src file-okat.
2. Jelöljük ki, hogy GM7 PLC-vel dolgozunk
3. Írjuk be a PLC program íróját „Takács Zoltán” (nem kötelezõ)
4. Írjuk be a Program kommentárját: „Idõzítõ program” (nem kötelezõ)
5. Mivel a PLC 100 Scan programot tud egyszerre futtatni, most egyet írunk csak. Így most az elsõ scan program projekten belüli nevének azt adjuk, hogy „IDOZITO”
6. A Windows-on belüli file névnek pedig, hogy „ido1.src”
7. Mivel létra diagramban írjuk programunkat így a nyelvek (Language) az „LD”-t válasszuk.
8. Megjelenik a létra két szára az EDIT/ Condense menüponttal nagyítjuk a képernyõt.
9. Létrehozunk egy ponált kontaktust, elnevezzük „Bemenet”-nek és közvetlenül hivatkozunk rá a memóriában (vagyis a bemeneten) a „Bemenet”-hez rendeljük a %I0.0.0-át.
10. Az „FB” funkcióblokkok közül kiválasztjuk a „TON” bekapcsolás késleltetésû idõzítõt, és az „IDO1” nevet adjuk neki.
11. Ezzel létre jött egy funkció blokk, aminek a neve: IDO1, az „IN” bemenetén a „Bemenet” (%I0.0.0) nevû változó van,
12. A „PT” beállított idõt megadjuk 3s-ra T#3S paranccsal.
13. A kimeneti változónak pedig a %Q0.0.0-át adjuk meg.
14. A Project/Start szimulation menüvel szimulálhatjuk munkánkat.
15. A PLC-t „S” azaz STOP állapotból „R” azaz RUN állapotba tesszük.
16. Az egérrel a %I0.0.1 bemenetre kattintva jelet adunk a bemenetre, és a programunknak megfelelõen az idõzítõ mûködésbe lép és a kimenet, a %Q0.0.1-án 3s múlva egy jel jelenik meg.
17. A pillanatnyi eltelt idõt az „ET” kimeneten láthatjuk
18. A mûködõ PLC hátterében, a létrában, természetesen kirajzolva láthatjuk a program monitorozását.

Számláló létrehozása

A számlálók lehetnek:
CTU – felfelé számláló
CTD – lefelé számláló
CTUD – fel / leszámláló

CTU felfelé számláló
CU: Bemeneti jel (számláló értékét növeli)
R: Törlõ jel (számláló nullázása)
PV: Számláló határértéke
CV: Számláló pillanatértéke
Q: Számláló kimenete. Értéke magas, ha a számláló azt az értéket elérte vagy túllépte felfelé!

CTD lefelé számláló
CD: Bemeneti jel (számláló értékét csökkenti)
LD: Beállító jel (számláló beállítása)
PV: Számláló határértéke
CV: Számláló pillanatértéke
Q: Számláló kimenete. Értéke magas, ha a számláló azt az értéket elérte vagy túllépte lefelé!

CTUD fel / leszámláló
CU: Bemeneti jel (számláló értékét növeli)
CD: Bemeneti jel (számláló értékét csökkenti)
R: Törlõ jel (számláló nullázása, felfelé számlálásnál)
LD: Beállító jel (számláló beállítása, lefelé számlálásnál)
PV: Számláló határértéke
QU: Felfelé számláló kimenete. Értéke magas, ha a számláló azt az értéket elérte vagy túllépte felfelé !
QD: Lefelé számláló kimenete. Értéke magas, ha a számláló a 0 értéket elérte vagy túllépte lefelé !
CV: Számláló pillanatértéke
QU és QD közötti érték esetén nem ad ki jelet, QU ha felette van a beállított értéknek, QD ha alatta van a beállított értéknek.

A számláló létrehozásakor automatikusan létrejönnek a következõ értékeket is:
név.Q  (Bool)  A számláló kimenete.
név.CV (INT)   A számláló pillanat értéke.
 

Hozzunk létre egy felfelé számlálót melynek bemeneti jelét a %I0.0.0-ról kapja. Törlõ jele a %I0.0.1 jel, a számláló hatáértéke 4, kimenet a %Q0.0.0

Videó 3. felvételen látható Program leírása:
1. Nyissunk meg egy új filet a neve legyen „szamlal.prj” Ez a projekt file, *.prj ez foglalja össze az akár 100 scan programot a *.src file-okat.
2. Jelöljük ki, hogy GM7 PLC-vel dolgozunk
3. Írjuk be a PLC program íróját „Takács Zoltán” (nem kötelezõ)
4. Írjuk be a Program kommentárját: „számláló program” (nem kötelezõ)
5. Mivel a PLC 100 Scan programot tud egyszerre futtatni, most egyet írunk csak. Így most az elsõ scan program projekten belüli nevének azt adjuk, hogy „szamlal”.
6. A Windows-on belüli file névnek pedig, hogy „szamlal1.src”
7. Mivel létra diagramban írjuk programunkat így a nyelvek (Language) az „LD”-t válasszuk.
8. Megjelenik a létra két szára az EDIT/ Condense menüponttal nagyítjuk a képernyõt.
9. Létrehozunk egy ponált kontaktust, elnevezzük „Erzekelo”-nek és közvetlenül hivatkozunk rá a memóriában (vagyis a bemeneten) ehhez rendeljük a %I0.0.0-át.
10. Az „FB” funkcióblokkok közül kiválasztjuk a „CTU” felfelé számlálót, és a „szam1” nevet adjuk neki.
11. Ezzel létre jött egy funkció blokk, aminek a neve: SZAM1, az „CU” bemenetén az „Erzekelo” (%I0.0.1) nevû változó van.
12. Az „R” a számláló RESET ága, ide érkezõ impulzusok hatására nullázódik a számláló pillanat értéke a „CV” érték. Ehhez a %I0.0.1-at rendeljük hozzá.
13. A „PV” –n a számláló beállított értékét adjuk meg, ami most 4-es érték?.
14. A kimeneti változónak pedig a %Q0.0.0-át adjuk meg.
15. A Project/Start szimulation menüvel szimulálhatjuk munkánkat.
16. A PLC-t „S” azaz STOP állapotból „R” azaz RUN állapotba tesszük.
17. Az egérrel a %I0.0.0 bemenetre kattintva jeleket adhatunk az „Erzekelo” bemenetre, és a programunknak megfelelõen a számláló elérve a beállított 4-es értéket mûködésbe lép és a kimenetre a %Q0.0.0-re jelet ad.
18. A pillanatnyi számlált értéket a „CV” kimeneten láthatjuk.
19. Az „R” bemenetre érkezõ impulzusok esetében a számláló pillanat értéke lenullázódik.
20. A mûködõ PLC hátterében, a létrában, természetesen kirajzolva láthatjuk a program monitorozását.
 

CTUD fel/ lefelé számláló program

Videó 4. felvételen látható Program leírása:
 Itt egy fel/ lefelé számláló teljes leprogramozását láthatjuk.

Videó 5. felvételen látható Program leírása:
Ebben egy 1 sec-os belsõ flag-el villogtatunk egy kimenetet.

Videó 6. felvételen látható Program leírása:
Itt a számláló pillanatértékéhez egy 4-es számot adunk hozzá ez fogja az eredményt az összeg nev? változót adni.

Videó 7. felvételen látható Program leírása:
Itt egy számláló létrehozása után ismerkedhetünk meg az aritmetikai összehasonlító utasításokkal, melyek az EQ (egyenlõség vizsgálat), GE (nagyobb egyenlõ vizsgálat), LE (kisebb egyenlõ vizsgálat). A programba leprogramozott EQ ,GE ,LE mûveleteken kívül létezik még az LT (kisebb vizsgálat), valamint a GT (nagyobb vizsgálat). Minden esetben az IN1 és IN2 bemenetekre (max. 8-ig bõvíthetõ) kerül a két összehasonlítandó szám és az OUT kimenetre pedig az eredmény. A program az ERTEK>2 és az ERTEK<5 vizsgálatát végzi el.

A következõ példában egy számláló értékének 10-szeresét fogunk kijeleztetni egy kijelzõvel, úgy hogy az értéket átalakítjuk, szorozzuk 10-el és elhelyezzük egy memória területre %MW100-ra, ahonnan a kijelzõ egység, ezt memória területet kiolvasva jelzi ki a szám értékét.
 

Videó 8. felvételen látható Program leírása:
1. Nyissunk meg egy új filet a neve legyen „memoria.prj” Ez a projekt file, *.prj ez foglalja össze az akár 100 scan programot a *.src file-okat.
2. Jelöljük ki, hogy GM7 PLC-vel dolgozunk
3. Írjuk be a PLC program íróját „Takács Zoltán” (nem kötelezõ)
4. Írjuk be a Program kommentárját: „memoria program” (nem kötelezõ)
5. Mivel a PLC 100 Scan programot tud egyszerre futtatni, most egyet írunk csak. Így most az elsõ scan program projekten belüli nevének azt adjuk, hogy „memoria1”
6. A Windows-on belüli file névnek pedig, hogy „szamlal1.src”
7. Mivel létra diagramban írjuk programunkat így a nyelvek (Language) az „LD”-t válasszuk.
8. Megjelenik a létra két szára az EDIT/ Condense menüponttal nagyítjuk a képernyõt.
9. Létrehozunk egy ponált kontaktust, elnevezzük „Input”-nak és közvetlenül hivatkozunk rá a memóriában (vagyis a bemeneten) ehhez rendeljük a %I0.0.0-at.
10. Az „FB” funkcióblokkok közül kiválasztjuk a „CTU” felfelé számlálót, és a „szam2” nevet adjuk neki.
11. Ezzel létre jött egy funkció blokk, aminek a neve: SZAM2, az „CU” bemenetén az „Input” (%I0.0.0-re hivatkozó) nevû változó van.
12. Az „R” a számláló reset ága, ide érkezõ impulzusok hatására nullázódik a számláló pillanat értéke a „CV” érték. Ehhez a %I0.0.1-at rendeljük hozzá.
13. A „PV” –n a számláló beállított értékét adjuk meg, ami most 8-es értékû.
14. A Pillanat értéket nevezzük el „pill_ertek”-nek.
15. A „Flag”-eket kiválasztva tegyünk le egy mindenkor bekapcsolt bemenetet _ON kontaktust.
16. Lehelyezünk egy INT_TO_UDINT átalakító utasítást amivel a pillanat érték INT (integer, tehát egész szám, tartomány: -32.768 ~ 32.767-ig) típusú változóját UDINT  (Unsigned double integer, tehát Elõjel nélküli dupla egész szám, tartomány: 0 ~ 4.294.967.295) alakítjuk a számolás megkönnyítése miatt. (Általában bármilyen formátum érték kell az UDINT-á alakítsuk át végezzük el a számításokat és onnan alakítsuk a megfelelõ WORD, INT, stb, formátumokba.
17. Tehát a funkció blokk bemenete a PILL_ERTEK, a kimenete pedig egy segéd érték a SEGED_1 ezt szorozzuk meg 10-el a MUL funkció segítségével (MUL szorzás, DIV osztás, ADD összeadás, SUB kivonás)
18. Most felkínálja a lehetõséget szoftver, hogy több értéket is összeszorozzunk, de mi most csak kettõt szeretnénk.
19. Az IN1 bemenet legyen a SEGED_1, az IN2 bemenet legyen a 10 az eredmény az OUT kimeneten képzõdik, ennek a „szorzat” nevet adjuk és UDINT formátumot.
20. Ezt a szorzatot alakítsuk vissza WORD formátummá az UDINT_TO_WORD paranccsal.
21. A végleges word eredményt egy „Memoria” nevû változóba helyezzük el ami a %MW100-ra hivatkozik!
22. Ezt már a kijelzõnkkel –mivel számára olvasható word formátumba van- ki tudja olvasni.
 
 

Néhány programozási alapszabály (IEC 1131-3):
 

• A PLC programozáskor csak kommentár esetében szabad ékezetes magyar betûket használni. Belsõ vagy bármely más változó, programnév stb. esetén nem!

• Belsõ vagy egyéb változó név esetén tilos elválasztva vagy kötõjellel írni

pl.:
helytelen: SEGED RELE,
helyes: SEGEDRELE
helyes: SEGED_RELE

• Funkciók és funkcióblokkok használata esetén mindig egy kontaktussal kötjük össze a létra bal és jobb szárával a funkciókat/funkcióblokkokat. Ez a kontaktus pedig mindig a funkció/funkcióblokk legfölsõ be és/vagy kimenetével lehetséges. A funkcióblokk többi ki/bemeneti kontaktusa esetében odaírjuk a bemenethez illetve kimenethez a direkt vagy indirekt változó neveket.

Folytatjuk.....

A Project / Option / Make option menüpontban az Output file select ablakban kiválasztható, hogy a PLC-re történõ feltöltés elõtt készítsen-e Up-load file-t vagy ne.
Include program választás esetén tartalmazza a kimeneti file a kommentárt is. Tehát a PLC-re feltölthetõ a kommentár (megjegyzések is).
Except program választás esetén a kimeneti file nem tartalmazza a kommentárt.

A PLC feltöltése (Számítógép-> PLC):

Online / write menüpontot választva tölthetjük fel programunkat a PLC-re. Ha az Upload program menüpontot kijelöljük, akkor az elõbbiekben leírtak szerint a választott kommentárral, vagy anélkül fog program feltöltõdni a PLC-be.

Megjegyzés: Ha a Project / option / Make option menüpontban nem jelöltük ki az Up-load filet és wirte parancsnál mégis bejelölnénk az Up-load menüpontot akkor a számítógép hibát jelez (nem készült Up-load file amit feltudna tölteni a PLC-re).
Abban az esetben, ha nem jelöltük ki a Project / option / Make option menü-pontban Up-load file kezelésére vonatkozó utasítást és Write paranccsal történõ áttöltésnél sem jelöljük ki az Up-load parancsot (file-t sem hozunk létre, és le sem töltjük a PLC-re). A feltöltés ugyan sikeres, de akkor a már letöltött felhasználói program PLC-rõl PC-re való visszatöltés nem lehetséges. Hibát fog jelezni a rendszer, melyben közli, hogy nincs letöltött Up-load file.
Az LG PLC ezzel a szolgáltatásával lehetõséget nyújt a kommentár feltöltésére a PLC-be, védi a program íróját, és takarékoskodik a rendelkezésre álló memória területtel.

A számítógép feltöltése a PLC-rõl (PLC -> számítógépre):

Project / Open from PLC menüpontot választva, ha a PLC-ben Up-load file van akkor az Up-load file beállításának megfelelõen kommentárral vagy anélkül letölti a felhasználói programot számítógépünkre. Ha a PLC-nk feltöltésekor nem választottuk ki, hogy az Up-load file is legyen feltöltve rá, akkor a PLC-rõl nem tudjuk letölteni felhasználói programunkat. (Hibát jelez, melyben közli, hogy a PLC-re nincs feltöltve Up-load file.)